A lézergravírozás technológiájáról
Vásárlási tanácsok
Egy lézeres gép beszerzése gyártótól (forgalmazótól), a lézerforrástól és a méretektől függően egy használt autó árától egy lakás áráig terjedhet (meg még azon is túl), így nem mindegy mit vásárolunk meg. Ráadásul – nem véletlenül – a forgalmazók szerződést kötnek a vevővel, ezért nem lehet három napon belül visszavinni a gépet, mert nem tetszik a színe, vagy az alakja. (Természetesen a hibás gépet, vagy a megrendelés feltételeiben szabottakat nem teljesítő gépet vissza lehet adni.) A komoly forgalmazók részletes információt adnak a gépekkel kapcsolatban, és igyekeznek minél több tanácsot adni. Azt hogy a vevő ténylegesen mire szeretné használni, a vevőnek magának kell tudni, és magának kell a kérdéseket megfogalmaznia a forgalmazó felé. Egy átgondolatlan beszerzés miatt nem lehet a forgalmazót vádolni, nem lehet a gépek általános ismertetőire, mint specifikus ajánlatra hivatkozni.
Első lépésben meg kell ismerkedni a technológiával. Ha valaki végigolvassa „A lézeres technológia” menü minden oldalát – így ezt is -, az már mindenképpen elég arra, hogy legalább kérdések megfogalmazódjanak az emberben. Ezután lehet keresgetni a válaszokat az interneten, kérdezni a forgalmazótól, felvenni a kapcsolatot olyan emberekkel, akik már használnak ilyen gépet, és van tapasztalatuk az adott anyagokkal.
Aki idáig figyelmesen végigolvasta az oldalakat, az tudhatja, hogy egy gép önmagában még nem alkalmas semmire. Kell hozzá számítógép programokkal, elszívás, légbefúvás, hely és valaki, aki az egészet használni is tudja. Elszívókat és kompresszorokat általában a gépeket forgalmazók is árusítanak, de külső forrásból is meg lehet venni őket.
Tudni kell, hogy milyen anyagokat akarunk megmunkálni, milyen termelékenységgel. Bár a lézeres gépek elég univerzálisak, mindenre jó gép azonban nem létezik.
Meg kell választani a lézerforrást – ez az esetek nagy részében a CO₂ lézer lesz, de korántsem minden esetben.
Meg kell választani a gép kialakítását – ez általában a síkágyas, hacsak nem nagysebességű ipari termelésről van szó.
Meg kell választani a lézerforrás teljesítményét. CO₂ lézerforrás esetén ezt nem csak a pénztárca szabja meg. Bizonyos anyagok egy adott teljesítmény alatt nem, vagy nem megfelelően munkálhatóak meg. Vágáshoz és általában gyors munkavégzéshez erősebb lézerforrást érdemes választani. Ugyanakkor a túl erős gépekkel például nem könnyű olyan anyagokat megmunkálni, aminek a megmunkálásához elég nagyon kis teljesítmény is. Egy 200 W-os géppel jól és gyorsan lehet vágni, mélyre lehet fában és plexiben gravírozni (például 3D domborképek), de egy néhány wattal megmunkálható műanyag tábla kigravírozására már nem igazán használható, mert még nagy sebesség mellett is csak nagyon kis részét kéne használni a névleges teljesítményének, de ilyenkor a lézerforrások már instabillá válnak. (Ez gyártótól független, ennek fizikai okai vannak.)
Meg kell határozni az előforduló munkadarabok maximális méretét. A fő korlát itt inkább a rendelkezésre álló hely, ugyanis a mérettől kevésbé függ a gépek ára. A kis méret, hacsak nem egy konkrét célfeladat végrehajtásáról van szó, előbb-utóbb megbosszulhatja magát. Természetesen a legnagyobb méretű gépeket azért nem érdemes megvenni általános felhasználásra.
Le kell tesztelni az előforduló anyagokat, hogy milyen minőségben, milyen termelékenységgel lehet megmunkálni őket. Aki nem jártas a lézeres technológiában, és nem tesztelteti le a kiszemelt gépet minden anyaggal, az nagyon könnyen pórul járhat. Például fedő lakkok vagy műanyagok esetén.
Bár az imént minden anyag tesztelését ajánlottuk, de általános felhasználás esetén ez lehetetlen, hiszen senki nem tudja, hogy mi az a „minden”. Fel kell rá készülni, hogy bár a CO₂ lézerforrású gépek rengeteg mindent meg tudnak munkálni, de a lézeres anyagmegmunkálás is csak egy technológia, van amire jó, van amire nem. Kísérletezni kell a megmunkálási paraméterek beállításával, – időnként kompromisszumokat kell kötni – néha pedig tudomásul kell venni, hogy bizonyos anyagok nem megmunkálhatóak ezzel a technológiával. Ráadásul a mechanikus megmunkálásokkal szemben kevésbé kikövetkeztethető a mechanikailag hasonló anyagok megmunkálhatósága.
Sokan gondolják, ha a televízió, a bútor, vagy a hűtőgép tartós fogyasztási cikk, akkor a jóval drágább lézeres gép is az. Ez azonban tévedés, a lézeres anyagmegmunkáló gépek törvény szerint nem tartoznak a tartós fogyasztási cikkek közé, ezek termelő eszközök.
Ez azért lényeges, mert nem vonatkozik kötelezően két év jótállás rájuk, és nem a tartós fogyasztási cikkekre érvényes feltételekkel kell a garanciális javításokat elvégezni!
Az is gyakran felmerül, hogy ha az ember az autójára akár öt – hét év garanciát kap, akkor az esetleg drágább gépre miért nem? Egyszerű, mert az autó tömegtermék, és a gyártók valamint a forgalmazók között óriási a verseny. A világ éves autógyártása több tízmillió darab, míg a lézeres gépeké, a noname kínai gépeket nem számolva pár tízezer darab.
A globalizált autógyártás és a hozzá tartozó kereskedelem, ahol ráadásul a garancia is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén érvényes, nagyságrendekkel nagyobb garanciális „bukást” enged meg, mint a lézeres gépgyártás.
Ezért vásárlás előtt érdemes megtudni, hogy mennyi garancia vonatkozik a gépre, és hogyan megy a garanciális javítás. A kopó, mozgó és optikai alkatrészekre, a lézerforrásra és a gép többi részére más-más garanciális feltételek vonatkozhatnak!
A legtöbb gép meghajtó programja jól együttműködik a CorelDRAW rajzolóprogrammal, az Adobe Illustratorral, és általában az AutCAD-del. Ennek ellenére érdemes megkérdezni a pontos verziók támogatottságát. Az ős verziók nem biztos, hogy használhatóak, – még akkor sem, ha önmagukban az operációs rendszer valamelyik kompatibilitási módjában működnek.
Más programok használhatóságát mindenképpen érdemes kipróbáltatni, vagy áttérni a biztosan használható programok megfelelő verzióira.
Aki nem jártas a számítógépen lévő operációs rendszer felhasználói szintű használatában és a rajzoló program mély ismeretében, – az először ezeket tanulja meg, különben képtelen lesz szenvedés nélkül dolgozni – képtelen lesz egy munkát megtervezni.
Az elszívás minden CO₂ lézeres géphez szükséges, de a használandó szűrőelemek a megmunkált anyagok függvényében változnak. Számolni kell azzal, hogy igazából nemcsak univerzális lézeres gép nem létezik, hanem univerzális szűrőkombináció sem. A használandó szűrőelemekről a forgalmazók általában tudnak felvilágosítást adni, de van olyan anyag, amit még senki nem munkált meg, vagy még nincs elég tapasztalat, ezért fel kell készülni arra, hogy a szűrőelemekkel is kísérletezni kell.
Gép vásárlásakor számolni kell a szállítási idővel, és minden szükséges feltétel megteremtésével is. Ezután kell hagyni időt arra is, hogy a megfelelő technológiai szemlélet kialakulhasson. Ehhez használni kell a gépet, sokat kísérletezni a beállításokkal, megkeresni a technológia határait, kacsolódását más technológiákhoz, stb. Ezt a gyakorlási időt nem célszerű „élesben” végezni, ezért az első konkrét megrendelés felvételét nem érdemes a gép megérkezésének napjára felvenni.
Vásárlási tanácsok
Egy lézeres gép beszerzése gyártótól (forgalmazótól), a lézerforrástól és a méretektől függően egy használt autó árától egy lakás áráig terjedhet (meg még azon is túl), így nem mindegy mit vásárolunk meg. Ráadásul – nem véletlenül – a forgalmazók szerződést kötnek a vevővel, ezért nem lehet három napon belül visszavinni a gépet, mert nem tetszik a színe, vagy az alakja. (Természetesen a hibás gépet, vagy a megrendelés feltételeiben szabottakat nem teljesítő gépet vissza lehet adni.) A komoly forgalmazók részletes információt adnak a gépekkel kapcsolatban, és igyekeznek minél több tanácsot adni. Azt hogy a vevő ténylegesen mire szeretné használni, a vevőnek magának kell tudni, és magának kell a kérdéseket megfogalmaznia a forgalmazó felé. Egy átgondolatlan beszerzés miatt nem lehet a forgalmazót vádolni, nem lehet a gépek általános ismertetőire, mint specifikus ajánlatra hivatkozni.
Első lépésben meg kell ismerkedni a technológiával. Ha valaki végigolvassa „A lézeres technológia” menü minden oldalát – így ezt is -, az már mindenképpen elég arra, hogy legalább kérdések megfogalmazódjanak az emberben. Ezután lehet keresgetni a válaszokat az interneten, kérdezni a forgalmazótól, felvenni a kapcsolatot olyan emberekkel, akik már használnak ilyen gépet, és van tapasztalatuk az adott anyagokkal.
Aki idáig figyelmesen végigolvasta az oldalakat, az tudhatja, hogy egy gép önmagában még nem alkalmas semmire. Kell hozzá számítógép programokkal, elszívás, légbefúvás, hely és valaki, aki az egészet használni is tudja. Elszívókat és kompresszorokat általában a gépeket forgalmazók is árusítanak, de külső forrásból is meg lehet venni őket.
Tudni kell, hogy milyen anyagokat akarunk megmunkálni, milyen termelékenységgel. Bár a lézeres gépek elég univerzálisak, mindenre jó gép azonban nem létezik.
Meg kell választani a lézerforrást – ez az esetek nagy részében a CO₂ lézer lesz, de korántsem minden esetben.
Meg kell választani a gép kialakítását – ez általában a síkágyas, hacsak nem nagysebességű ipari termelésről van szó.
Meg kell választani a lézerforrás teljesítményét. CO₂ lézerforrás esetén ezt nem csak a pénztárca szabja meg. Bizonyos anyagok egy adott teljesítmény alatt nem, vagy nem megfelelően munkálhatóak meg. Vágáshoz és általában gyors munkavégzéshez erősebb lézerforrást érdemes választani. Ugyanakkor a túl erős gépekkel például nem könnyű olyan anyagokat megmunkálni, aminek a megmunkálásához elég nagyon kis teljesítmény is. Egy 200 W-os géppel jól és gyorsan lehet vágni, mélyre lehet fában és plexiben gravírozni (például 3D domborképek), de egy néhány wattal megmunkálható műanyag tábla kigravírozására már nem igazán használható, mert még nagy sebesség mellett is csak nagyon kis részét kéne használni a névleges teljesítményének, de ilyenkor a lézerforrások már instabillá válnak. (Ez gyártótól független, ennek fizikai okai vannak.)
Meg kell határozni az előforduló munkadarabok maximális méretét. A fő korlát itt inkább a rendelkezésre álló hely, ugyanis a mérettől kevésbé függ a gépek ára. A kis méret, hacsak nem egy konkrét célfeladat végrehajtásáról van szó, előbb-utóbb megbosszulhatja magát. Természetesen a legnagyobb méretű gépeket azért nem érdemes megvenni általános felhasználásra.
Le kell tesztelni az előforduló anyagokat, hogy milyen minőségben, milyen termelékenységgel lehet megmunkálni őket. Aki nem jártas a lézeres technológiában, és nem tesztelteti le a kiszemelt gépet minden anyaggal, az nagyon könnyen pórul járhat. Például fedő lakkok vagy műanyagok esetén.
Bár az imént minden anyag tesztelését ajánlottuk, de általános felhasználás esetén ez lehetetlen, hiszen senki nem tudja, hogy mi az a „minden”. Fel kell rá készülni, hogy bár a CO₂ lézerforrású gépek rengeteg mindent meg tudnak munkálni, de a lézeres anyagmegmunkálás is csak egy technológia, van amire jó, van amire nem. Kísérletezni kell a megmunkálási paraméterek beállításával, – időnként kompromisszumokat kell kötni – néha pedig tudomásul kell venni, hogy bizonyos anyagok nem megmunkálhatóak ezzel a technológiával. Ráadásul a mechanikus megmunkálásokkal szemben kevésbé kikövetkeztethető a mechanikailag hasonló anyagok megmunkálhatósága.
Sokan gondolják, ha a televízió, a bútor, vagy a hűtőgép tartós fogyasztási cikk, akkor a jóval drágább lézeres gép is az. Ez azonban tévedés, a lézeres anyagmegmunkáló gépek törvény szerint nem tartoznak a tartós fogyasztási cikkek közé, ezek termelő eszközök.
Ez azért lényeges, mert nem vonatkozik kötelezően két év jótállás rájuk, és nem a tartós fogyasztási cikkekre érvényes feltételekkel kell a garanciális javításokat elvégezni!
Az is gyakran felmerül, hogy ha az ember az autójára akár öt – hét év garanciát kap, akkor az esetleg drágább gépre miért nem? Egyszerű, mert az autó tömegtermék, és a gyártók valamint a forgalmazók között óriási a verseny. A világ éves autógyártása több tízmillió darab, míg a lézeres gépeké, a noname kínai gépeket nem számolva pár tízezer darab.
A globalizált autógyártás és a hozzá tartozó kereskedelem, ahol ráadásul a garancia is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén érvényes, nagyságrendekkel nagyobb garanciális „bukást” enged meg, mint a lézeres gépgyártás.
Ezért vásárlás előtt érdemes megtudni, hogy mennyi garancia vonatkozik a gépre, és hogyan megy a garanciális javítás. A kopó, mozgó és optikai alkatrészekre, a lézerforrásra és a gép többi részére más-más garanciális feltételek vonatkozhatnak!
A legtöbb gép meghajtó programja jól együttműködik a CorelDRAW rajzolóprogrammal, az Adobe Illustratorral, és általában az AutCAD-del. Ennek ellenére érdemes megkérdezni a pontos verziók támogatottságát. Az ős verziók nem biztos, hogy használhatóak, – még akkor sem, ha önmagukban az operációs rendszer valamelyik kompatibilitási módjában működnek.
Más programok használhatóságát mindenképpen érdemes kipróbáltatni, vagy áttérni a biztosan használható programok megfelelő verzióira.
Aki nem jártas a számítógépen lévő operációs rendszer felhasználói szintű használatában és a rajzoló program mély ismeretében, – az először ezeket tanulja meg, különben képtelen lesz szenvedés nélkül dolgozni – képtelen lesz egy munkát megtervezni.
Az elszívás minden CO₂ lézeres géphez szükséges, de a használandó szűrőelemek a megmunkált anyagok függvényében változnak. Számolni kell azzal, hogy igazából nemcsak univerzális lézeres gép nem létezik, hanem univerzális szűrőkombináció sem. A használandó szűrőelemekről a forgalmazók általában tudnak felvilágosítást adni, de van olyan anyag, amit még senki nem munkált meg, vagy még nincs elég tapasztalat, ezért fel kell készülni arra, hogy a szűrőelemekkel is kísérletezni kell.
Gép vásárlásakor számolni kell a szállítási idővel, és minden szükséges feltétel megteremtésével is. Ezután kell hagyni időt arra is, hogy a megfelelő technológiai szemlélet kialakulhasson. Ehhez használni kell a gépet, sokat kísérletezni a beállításokkal, megkeresni a technológia határait, kacsolódását más technológiákhoz, stb. Ezt a gyakorlási időt nem célszerű „élesben” végezni, ezért az első konkrét megrendelés felvételét nem érdemes a gép megérkezésének napjára felvenni.